Földvár és a teuton lovagok
|
|
A Brassó megyei Földvár község a Brassó és Segesvár közötti kulturális útvonalon helyezkedik el (a 60-as európai, és az 1-es országúton), 20 kilóméterre Brassótól és 100 kilóméterre Segesvártól. A település uralja Alsóbarcaságot arról a dombról, amely a Persányi havasból válik le és az Olt partjáig tart. Földvár látványos hegytömbök közelében fekszik, 40 kilóméterre a Bucsecs hegységt?l, 30 kilóméterre a Keresztényhavastól, 45 kilóméterre a Királyk?t?l, 10 kilóméterre a Persányi havas erd?it?l.
A földb?l készült vár
Földvárt a földb?l készült vár településeként ismerik: szász tájnyelven Marienbrichm, Marembrix, Merembrix, németül Marenburch vagy Marienburg, szabad fordításban "Mária várát" jelent. Más elnevezései: magyarul Földvár, latinul Castrum Sancte Maria. Földvárhoz kapcsolódik Szászveresmart falu, amely területileg és közigazgatásilag Földvár község Polgármesteri Hivatalához tartozik. Más elnevezései: románul Roşie vagy Rotbac, szász tájnyelven Roiderbrich, Rudjebich, Rûdebix, németül Rothpach, Rothbach, magyarul Szászveresmart, Vörösmárt/Veresmart, szabad fordításban „Vörös patak”. Területén a régészek bronzkori agyagedények darabjaira találtak.
A teutonok és a vár
Földvár község polgármestere, Sorin Taus elmondása szerint: „Idén lesz 800 éve annak, hogy a teuton lovagok a környéken megtelepedtek. Úgy tudni, itt volt a f? állomáshelyük. Ezt a jubileumi évfordulót mi, egy teljes egészében nekik szentelt eseménnyel ünnepeljük, egy uniós forrásokból támogatott, a Regionális és Turisztikai Minisztérium révén lebonyolított program keretében, amely révén a helység turisztikai potenciálját szeretnénk népszerûsíteni. Szeptember 3-án és 4-én szervezzük meg a községnapokat, amely jó alkalom arra, hogy a teuton lovagok történeti emlékét el?térbe helyezzük. A földvári vár, ugyanis, az általuk emelt legfontosabb várer?d Erdélyben.”
Lovagok székhelye
Földváron, a település központjában szász evangélikus templom áll. A történetírás szerint a Barcasági Teuton Lovagrend f?hadiszállása volt a település 1211-1225 között. A templom gótikus stílusban épült egy XIII. századi bazilika alapjain. Szászveresmarton 1300-ban román stílusban építették föl a helyi szász evangélikus templomot, a XV. században, pedig vastag falú er?ddel vették körül. Mindkét templom látogatható.
