Ucsa község Brassó megyében, Erdélyben, Romániában található a f?várost Nagyszebennel összeköt? 60-as számú európai út mentén. A község az ország közepén, a Fogarasi havas lábánál helyezkedik el, és a következ? falvak alkotják: a községközpont Alsóucsa (Ucea de Jos), továbbá Korb (Corbi), Barcaföldvár (Feldioara) és Fels?ucsa (Ucea de Sus). A települések jelent?s történelmének kezdete a XIII. századra datálódik. A vidéknek lenyûgöz? természeti-történeti adottságai vannak, lakosai vendégszeret?ek, mez?gazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoznak. A hagyományokat apáról fiúra ?rzik, a gyermekek, pedig továbbörökítik a helyi szokásokat, kézmûves foglalkozásokat, és az ikonfestészet ?srégi technikáját.
Rövid történeti áttekint?
Alsóucsáról az els? írásos emlékek 1223-ból származnak, amikor II. András magyar király Fogaras-vidéki román falvakat említ, köztük Ucsát is, eközben a Tarata csúcs lábánál elhelyezked? Fels?ucsát el?ször 1509-ben említik írásos dokumentumban, a település neve, pedig a Nagy Ucsa Völgye elnevezésb?l keletkezett. Barcaföldvárról 1307-b?l való történelmi írások szólnak, amelyekben azt is lejegyzik, hogy a település határait „régi és valódi jelek” alapján vonták meg. Bizonyítékok szólnak továbbá arról is, hogy az i.sz. II. században római castrum épült itt. Korb falu az azonos nevû völgyben fekszik. A parányi település a XV-XVI. században az ucsai bojári uradalom részét képezte, els? írásos említése, pedig 1509-b?l való.
Látnivalók
Ucsa község polgármestere, Marian Valentin Băcilă elmondta: “A község turisztikai látványosságai a hegykaltlanban épült Turnuri és Podagru menedékházak, a barcaföldvári római castrum, valamint az értékes falfestményeket és ikonokat ?rz? régi templomok. A vidék természeti és kulturális adottságai felkeltetik a látogatók érdekl?dését. Országos szinten ismertek az idevalósi gyermekek üvegfestményei is, amelyeket Elena Bânda tanár irányításával készítenek. Szívesen látunk mindenkit a vidékünkön, és állítom, senki nem fog csalódni. A hagyományos ünnepek kiváló alkalmak egy felejthetetlen vakációzásra.”
Az üvegfestészet rejtelmei
Elena Bânda vezette be az ucsai gyermekeket az üvegfestészet rejtelmeibe. A festési technika sajátságos, a XV. századi ikonokra jellemz? fény-árnyék-félárnyék hatásain alapul. Újításként, Elena Bânda zománcfestményeket készít, selyemre rajzol, ezüstszálas munkákat és gobelineket készít. A legérdekesebb, talán, egy fácánt ábrázoló egyedi munka, amelyhez 14 méternyi ezüstszálat használt föl (7 euró/m). A fest?mûvész rendelésre is készít munkákat, otthona valódi él? mûzeum. A helyiek nemzeti kincsük részének tekintik az alkotót.
