A Brassó megyei Szászhomoród községben, ahol románok, magyarok és szászok élnek együtt, karácsony és újév ünnepének különleges jelentősége van a közösség életében.
A helyiek időben megkezdik az előkészületeket az Úr születésének ünnepére: böjtölnek, nagytakarítást szerveznek otthonaikban és beszerzik a szükségeseket a karácsonyfa feldíszítéséhez, így várják a Télapót, hogy elhozza nekik az ajándékokat.
A legények és leányok különleges figyelmet szentelnek népviseletüknek, amelyet büszkén hordanak az ünnepek alatt.
Ünnepi kántálás
Marcel Pelei, Szászhomoród község polgármestere meséli:"Szenteste a legények a leányos házaknál kántálnak, a Három királyokat énekelik, így adják hírül az Úr születését. Karácsonyváráskor a gyermekek a saját készítésű ötágú, középen a Megváltó világra jövetelét megjelenítő ikonnal díszített Csillagot viszik házról házra.
December 25-én a népviseletbe öltözött legények, a leányokkal együtt mennek a templomba. Előbb a lelkésznél kántálnak, majd a polgármesternél, a tanítónál és hajadon lányoknál, akik rokonaik és barátaik körében várják a kántálókat. Az éneklők oldalast, kolbászt, pálinkát kapnak ilyenkor, amelyeket a legénycsapat közösen fogyaszt el."
"A csillag felragyog"
A téli ünnepek táján a karácsonyi csillaggal való házalás mellett a "felragyogó csillagról" is szokás énekelni, táncolnak az újévet köszöntők feldíszített ekéjével (Pluguşor), a gyermekek pedig feldíszített bottal (Sorcova) járják az örömtáncot, rigmusokat mondanak.
Az ünnepi kántálásba az egészséggel, gazdag terméssel és az álmok valóra válásával kapcsolatos jókívánságokat foglalják bele. A kántálás a románság legelterjedtebb hagyománya. Úgy tarják, hogy ha valaki ilyenkor nem fogadja a kántálókat, rájuk csukja háza ajtaját, akkor a mágikus hatás éppen ellenkezőjére fordul: a ház lakóinak egész évben szerencsétlenségben lesz részük.
A feldíszített eke tánca: a "Pluguşor"
A "Pluguşor" az újévvárás estéjének, újév reggelének házról házra vitt szokása. Ma a gyermekek és serdülők vesznek részt benne, de hajdanán ? úgy tartják ? az érett korú férfiak szokása volt.
A szövegmondást ilyenkor csengettyűk és köcsögdudák hangja, illetve az ostorok csattogása kíséri. A népszokás bonyolultabb forgatókönyveiben más hangszerek (furulya, csimpolya, üstdob, koboz és hegedű), valamint kereplők és bodzapuskák is szerepelnek , amelyek fokozzák azt a zajos hangulatot, amely ennek a szokásnak alapvető sajátossága.
