Októberben a brassói zsidó közösség a Megyei Tanfelügyelőséggel együttműködve, ismét megszervezte a hagyományos megemlékezést a holokausztról. A meghívottak közt voltak a brassó vallási felekezetek elöljárói, a politikai pártok képviselői, különféle intézmények és szervezetek vezetői, a legkülönfélébb társadalmi réteghez tartozó brassóiak, akik békében és békességben élnek a Cenk alatti városban.
A brassói zsidó hitközség elnöke, Roth Tibor röviden bemutatta azt a történelmi momentumot, amikor Romániában elkezdődtek az atrocitások a zsidók ellen, a deportálások, illetve meghozták a rasszista és antiszemita törvényeket.
A legnagyobb tragédia
Beszédükben a zsidó szervezetek képviselői hangsúlyozták, kötelességünk el nem felejteni a holokausztot, és hogy megemlékezzünk erről a borzasztó drámáról, az emberiség tragédiájáról, amelynek soha nem szabad megismétlődnie. A rendezvény célja, hogy megemlékezzenek az Antonescu-rezsim alatt meggyilkolt zsidókról és romákról ? történelmi lecke, melyet a világ minden táján tanítani kellene. A felszólalók üzenetét a következőkben foglalhatjuk össze: ?Számos ok van, amiért a holokausztot nem törölhetjük ki emlékezetünkből?, ?Több mint 21 000 nem zsidó nemzetiségű kockáztatta életét, hogy megóvja az európai zsidókat, s eképpen válaszoljon Isten hívó szavára?, ?A közömbösség öl?, ?A holokauszt nem történt volna meg, ha a nemzetek nem ültek volna közömbösen?, ?Vegyétek komolyan az olyan diktátorokat és türanoszokot, mint Hitler, aki ellen az emberiség lépést sem tett, hogy megállítsa? stb.
Náci hisztéria
A brassói szász evangélikus egyház képviselője, Cristian Pajer megjegyezte: ?A német közösség tagja vagyok. Ismert tény, hogy ezelőtt 70 évvel a náci hisztéria teret nyert a brassói szászok körében is. A brassói zsidók ellen uszították őket, és sajnálom, hogy így történt. Ma az evangélikus Fekete templomnak többet kell tennie ezért a közösségért, és megjegyzem, hogy a város más nemzetiségű, más vallású, felekezetű lakóival együtt ugyanazon a Nap alatt élünk, békében egyetértésben, szeretetre sarkalva egymást.?
A Nemzeti Otthon
Ez alkalommal is rámutattak arra, hogy a zsidók sorsa közös. Akik túlélték a holokausztot, exódusuk után megalapították Izrael államot ? a Nemzeti Otthont. A porondi Első Román Iskola Múzeumának igazgatója, Vasile Olteanu professzor kijelentette: ?Nemrég a porondi archívumban felfedeztem egy görög nyelven írt könyvet, amely 164 képet tartalmaz, s amelyet ismertek az első román iskola tanulói. Megígérem, hogy ezt a könyvet újra megjelentetjük, és eljuttatjuk önökhöz. Emlékeztetem, hogy 1814-ben a porondi román iskolában tanították Izrael történetét, négy kötetből. A korabeli brassói okiratok arról tanúskodnak, hogy volt olyan időszak, amikor a zsidóknak tilos volt a várban tartózkodniuk, valószínű, ők a Porondon laktak.?
