Ürmös község az idők során több néven is ismert volt: a szászok az Irmesch, a németek az Ermesch, Irmesch, Irmesch bei Boralt, a románok az Ormeniș, a magyarok az Ürmös megnevezéseket használták. A Romániában, Erdélyben található, Brassó megyei helység népessége vegyes, élnek itt magyarok, románok és romák is. A község számos archeológust vonzott a környékre, ahol több római kori sírhelyet és dinoszaurusz-kövületet is találtak. Régi legendák úgy tartják, hogy ezen a vidéken óriások éltek, a Barcasági-medence pedig úgy keletkezett, hogy az óriások királya beleejtette a jogarát a tengerbe.
Az Olt-szoros
Ürmös azon román települések egyike, amelyik Kőhalom térségében található és ennek a vidéknek a jellegzetességeit viseli magán. Brassó megye észak-nyugati részén helyezkedik el, a municípiumtól 45 km-re. 426 méter magasan fekszik, a Barcaság és az Olt kereszteződésében, amelyeket a Rákos és Ágostonfalva közt húzódó szoros választ el. Nyugaton és északon Oltmente határolja, ami egyben Kovászna megye határát is jelzi. Délen Apáca, nyugaton Rákos község a szomszédja. Ürmös község az Olt mentén található, a hegyvidéki Barcasági-medencében.
Dokumentumos tanúsítvány
Az első, nem hivatalos dokumentumok 1594-ből valók, amelyekben Datk és Olthévíz községek mellett említik, mint az alsórákosi Sükösd jobbágycsalád települését. 1694-ben I. Rákóczi György Ürmöst az erdélyi Maurel családnak ajándékozza. Ez a család az 1848-as jobbágyfelszabadításig birtokolta a települést. A lakosok a Töpe vár környékén éltek, majd a török-tatár megszállás után visszavonultak a hegy másik oldalába, ahol a település ma is található.
Történelmi műemlékek
a Töpe-patak völgyében található barlang és kőfülke: a falutól 9 km-re észak-észak-nyugat irányban, az Olt bal oldali partján, hallstatt-kori erődítmény, 11. századi géta-dák kulturális örökség.
az egykor Rákóczi család tulajdonát képező vadászkastély
Rezervátumok
- az ürmösi őskori leletek lelőhelye, amely 0,4 hektáros védett terület
