Brassó turisztikai kalauza 1891-ből
|
|
Călăuz al streinului (Kalauz idegeneknek) címmel jelentették meg újra azt a turistakalauzt, mely az első román nyelvű útikönyv volt Brassóról. Míg az 1891-es kiadást az Idegenek Informálásáért Hivatalos Bizottság utasítására jelentették meg, a mai nyomdai lehetőségeket kihasználó reprint kiadvány az Astra című lapnak köszönhető, valamint Daniel Nazare és Nicolae Pepene történészeknek, illetve Bogdan-Florin Popovici, a Brassói Levéltár igazgatójának.
Nem sok minden változott
"Ha összevetünk egy ma megjelent turistakalauzt az 1891-es útikönyvvel, láthatjuk, hogy nem sok minden változott. Elsősorban a turisztikai látványosságok ugyanazok, de még az egyes intézmények feladata is hasonló" ? jelentette ki Nicolae Pepene történész. Ez már a 3. oldalról látható: "Az Idegenek Informálásáért Hivatalos Bizottság ingyenesen nyújt, írásban és szóban [információkat] az ipari létesítményekről és szakmai egyesületekről, a tanintézetekről, nyári lakosztályokról, azokról a helyekről, amelyeket a városban és környékén megtekinteni érdemes." Azaz pontosan azt tette, ami ma minden turisztikai információs irodának a feladata.
Szállítás, szállás, vendéglők
A turistakalauzt négy fejezetre tagolták, az elsőt a közszállításnak szentelték. Közölnek egyféle vonatmenetrendet: mikor és milyen irányba indulnak szerelvények. Megemlítik a Brassót Zernyesttel összekötő vicinálist is. Zernyestről megjegyzik, hogy "gyáraknak helye, mely igencsak romantikusan fekszik a 2241 méter magas Királykő hegység lábainál." De szó van Sepsiszentgyörgyről és Kézdivásárhelyről is. Abban az időben Brassóban közlekedett a tramway is ? valójában gőzvonat ?, amelynek azonban nem volt pontos menetrendje. A fiákerekkel este 9 óra után drágább volt közlekedni. Brassónak abban az időben hat nagy szállodája volt: Bukarest Central nr.1, Europa, Corona, Union și a Zöld fa , az árak nagyjából azonosak voltak. A Călăuz al streinului című útikönyv felsorolja a kávézókat, a vendéglőket, a borospincéket és a sörkerteket is.
Információk üzletembereknek is
Azoknak, akik Brassóba látogattak szükségük volt információkra az orvosokról, a fogorvosokról, az állatorvosokról, a bábákról és gyógyszerészekről, a kórházakról, a közfürdőkről, de a templomokról is. A pénzváltást három bank fiókjánál, illetve három váltóirodánál lehetett megejteni. A turistakalauz ugyanakkor felsorolja a tanintézményeket, a működő civilszervezeteket, de ismerteti a gyárakat és az üzletek nyitvatartásiidejét is. A kulturális élet bemutatása során beszél a koncertekről, a színházi előadásokról és a múzeumokról. A kora embere megtudhatta, hogy Fridric Deubel úrnak, aki a Vár utca 59 szám alatt lakik "gazdag és felettébb jól karbantartott bogárgyűjteménye van, amelyet akárki, aki érdeklődik tanulmányozhat."
Gyalogszerben
Következik Brassó geográfiai és klimatériai jellemzése. Majd egy gyalogséta a városban, melynek kiinduló pontja a mai Rektorátus, akkor a nyugdíjpénztár épülete. Közlik a legimpozánsabb épületek fényképét, valójában litográfiáját is. A 2014-es kiadásban a metszeteket két korabeli jeles fényképész Leopold Adler și Carl Muschalek XIX. századi felvételeivel váltották fel. Külön fejezetet szenteltek a város környékén megejthető kirándulásoknak, illetve a barcasági vásároknak, valamint a falvaknak, a hegyi túrautaknak, a fürdőknek, de a határ másik oldalán lévő román településeknek: Predeál, Azuga, Bușteni, Sinaia bemutatásának is. Ezek a települések Romániához, míg Brassó az Osztrák Magyar Monarchiához tartozott.
Daniel Giurma
www.coronapress.ro
