Sárkány: Kikapcsolódási lehetőségel
|
|
A Brassó megyei Sárk-ny község földrajzilag a Fogarasföldön fekszik, és a két világháború közötti időszakban Fogaras megye része volt. A községhez tartozik: Sárkány, Vád és Halmágy. Az évszázadok folyamán fontos találkozási pontja volt a román, a magyar és a szász népességnek, kultúrának. Sárkány és Vád a Fogarasi medence fensíkján terül el, Halmágy az erdélyi dombalján felkszik. A vádi környezetvédelmi terület (Dumbrava Vadului) kikapcsolódási, sportolási lehetőséget kínál.
Egyedi hagyományok
Sárkány község polgármestere, Cristinel Paltin kijelentette: "Évszázados szokások, hagyományok ? közülük egynéhány egyedi ? őrződtek meg ezen az országrészen. Az emberek szívélyesek, vendégfogadóak, kik gazdag hajlékukba várják a turistákat. A konyha itt jellegzetesen erdélyi, magyar és szász beütésekkel. A községet kolostorok fűzére veszi körül: Szombatfalván, Bucsonyban, Dezsányban, Kercen, Fogarason. A turisták megismerkedhetnek a kolostori élettel, és feltöltődhetnek. Mivel a község legtöbb nyolcvan kilométerre fekszik olyan híres történelmi városoktól, településektől mint Brassó, Nagyszeben, Fogaras, Bracarozsnyó vagy Törcsvár, ez még egy ok arra, hogy Sárkányban töltsék el a szabadságukat."
A Szántóvető
A Szántóvető szokását a Sárkány községhez tartozó Vád faluban őrizték meg, és húsvét másodnapján tartják. Ilyenkor a falu legszorgalmasabb legényét tisztelik meg a falu lakói. Egy boronára ültetik, a többi legény a vállára veszi, és elviszi a folyóhoz, ahol meglocsolják a folyó vízével, hogy így gazdag termést hozzon a falunak. A templomban istentiszteletet tartanak, énekelnek és csujjogtatnak is a fiatalok, termékenység varázsló csujjogatásokat. A szántóvető szokását még Vádon, Alsóvelencében, Kucsuláton és az Olt alsó folyásán található községekben őrzik. Ez a szokás nem veszítette el ősi rituális jellegét, a résztvevők ruházata, mimikája, az elhangzott énekek és az elropott táncok egyedi látványossággá avatják.
Nárciszfesztivál
Vádon a turisták az ősi román szellemiség mellett, felfedezhetik azt a természeti ritkaságot is, amelyet a településtől 2 kilométerre fekvő, erdő a Dumbrava rejt: a nárciszmezőt. A nárciszokat a helybéliek "coprine"-nek hívják. Érdemes itt hosszabb időt eltölteni, amikor a nárcisz virágzásakor látogathatóvá válik a Dumbrava. Ez rendszerint Konstantin és Ilona görögkeleti szentek ünnepén, május 22-én történik. Ilyenkor folklorfesztivált és népünnepélyt is tartanak a környéken. Az immár hagyományossá vált ünnepre számos vendég érkezik Fogaras és Kőhalom környékéről, de hazai és külföldi turisták is ellepik a nárciszmezőt.