A két központú Keresztényfalva
|
|
A Brassó megyei keresztényfalva, amely a Barcaságon terül el, emblematikus település, két faluközpontja van: egy román, amely az ortodox templom körül alakult ki, illetve egy szász, amely az evangélikus templom körül jött létre. Nem véletlen, hogy az osztrák császár, II. József, amikor 1773-ban rövid látogatást tett Keresztényfalván felkiáltott: "Ez egy nagyon szép falu!" El lehet ide jutni azon a kereskedelmi útvonalon, amely Hajdan Erdélyt és Havaselvét összekötötte. A turisták meglátogathatják az evangélikus templomot, amely valójában egy vártemplon, a neolitikus stílusban épült ortodox templomot, és megcsodálhatják a régi műemlék épületeket, ezek egyike éppen a Polgármesteri Hivatal székháza.
A vártemplom
A keresztényfalvi vártemplom történelme és szerepe azonos a többi barcasági evangélikus vártemploméval. Szent Miklós volt hajdan a védőszentje, ma az evangélikus szászság istentiszteleteinek színhelye. A templom ma is őrzi eredeti román kori építészeti elemeit. 1250 és 1270 között épülhetett. Erre utal a nyugati torony díszes főbejárata és nagy rozettája. Itt őrzik az 1631. április 22-én elhunyt papnő Ana May sírkövét. A templomban ma is tartanak istentiszteleteket és itt szervezik meg évente a helyi és a Németországba emigrált keresztényfalvi szászok találkozóját.
Vegyünk fényt!
A román lakosok a feltámadás éjszakáján a helyi ortodox templomban vették a fényt és tértek vele haza házaikba. A templomot neogótikus stílusban 1795-ben építették. Mária mennybemenetelének emlékére szentelték fel. A templomban császári ikonok is találhatóak, amelyeket 1770-ben festettek, illetve itt látható egy ezüst kehely is, amelyet Constantin Brâncoveanu uralkodó műhelyében bizonyos Beckner mester készített (datálása: 1793). Keresztényfalva polgármestere, Dragoş Serafim kijelentette: "Jöjjenek, látogassák meg keresztényfalvát és nem fogják megbánni! Községünk húsvétban számos turistát fogadott, akik a feltámadás fényért jöttek. Időben felkészültünk a vendégfogadásra, takarítottunk, 180 rózsatövet ültettünk, valamint nyír és platánfákat is. Megbékélt lélekkel vártuk a húsvétot, oly tisztának éreztük magunkat, mint a gyermekek és fényt vittünk templomunkból otthonainkba."
A hagyományok ápolása
Az idei év rendezvényei közül megemlítjük a Kenyér útját ? az előadás során bemutatjuk a régi, mezőgazdasághoz kötődő szokásokat, megfonjuk a Búzakoszorút is, ami egy ősi román szokás; Keresztényfalva napjait, mely jó alkalom a mulatságra, bemutatjuk a környék népdalait, néptáncait, felvonultatjuk a román, szász és magyar népviseletet; A keresztényfalviak majálisát, mely szabadtéri rendezvény és a pünkösdöt (vagy a Rosaliit) amely a Szentlélek ünnepe, a keresztény egyház megalapításának emléke.